Barabás Miklós: Vasvári, Jókai és Petőfi a nyomda előtt
Mikszáth* meséli el, hogy Buda bevételének örömére ünnepélyt rendeztek a Múzeum nagytermében. Jókai itt találkozik utoljára Petőfivel. ”Az asztal végén üldögélnek a jelentéktelen hadnagyok közt. Kis emberek ők itt, ahol nagytekintélyű képviselők és generálisok banketteznek… Az ő művük ez, gondolják, de őrájuk senki nem gondol. Megerednek a tósztok, … hallani kívánja a társaság ezt, vagy azt, de Petőfit, Jókait nem, nem emlékszik már e két úrra senki. E tábornokok, ezredesek és hadnagyok, akik mind abból a március tizenötödikéből születtek, amely az ő napjuk volt, most mind valami egyébről beszélnek…”
A magyar sors már csak ilyen. Egekig repít, aztán földre ránt. De, ha tettél valamit, amit a történelem igazol, akkor újra fölemelkedsz. Legalábbis a nemzet emlékezetében.
*Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora.
