Március idusára kiderült, hogy  a züllött, tehetetlen Európánál is nagyobb a baj. A régi kártyát is elő kellett húzni. Az ellenség köztünk van! –hirdették a hatalmasok az első ás második világháború után és hirdetik újfent, 23 évvel a rendszerváltás után is. Magyar földön újraéledt a német  Dolchstoss(tőrdöfés)-legenda! Mi harcolnánk, de ez a galád ellen hátulról döfi le a jót akarókat. Tehát harcolni kell!

Az ünnep jó híre, hogy Miskolc is felíratkozott a szabadságharcosok közé. Kissé lemaradva ugyan az országvezetőtől, ami ugye természetes, a városvezető is bejelentette a harc kezdetét. Érdekes megfigyelni, hogy a kisebb-nagyobb diktátorok uralkodásuk egy szakaszán hasonló következtetésre jutnak: a baj az ellenséggel van. Azért nem tudják megvalósítani grandiózus terveiket, mert a külső és belső  gonoszok összeesküdtek ellenük. A harc a városban persze nem ma kezdődött. Először a számokkal és a tényekkel kellett volna megbirkózni. Miután  ez nem sikerült, harcba kellett szállni az igazságszolgáltatással, mert nem akarja a hatalom igazságát  gyorsan szolgálni. Saját  katonáik ostobasága és kapzsisága is hamar napfényre került. „Az elvetemült elődök” árnyai is ott lebegnek, rémhíreket terjesztenek, amelyek sajnos legtöbbször igaznak bizonyulnak.

De nincs tovább! Elég! Ha harc legyen harc! – mondják. De ki ellen? - kérdezhetné a tamáskodó olvasó. Ez valószínúleg csak a nyugdíjak  tervezett csökkentése után derül ki.

Sajnos arról, hogy dolgozni is szeretnének, kevés szó esett legszebb ünnepünkön.