Azt hiszik győztek, pedig hatalmas öngólt rúgtak. Pontosabban leleplezték, milyenek valójában: kicsinyes bosszúállók, akiknek Miskolc semmit sem jelent. Nem érdekelte őket a névváltoztatás ellen összegyűlt 40 ezer szavazat. „Kommunista” háttérmunkára gyanakodtak, amikor tanárok, alkalmazottak, szülők és diákok egyértelmű nemleges választ adtak ámokfutásukra. És amikor tüntetés előtt még volt némi halvány remény a jó döntésre, a város vezetője kioktató modorban megalázta a vele tárgyalni szándékozó egyesület képviselőit. Pedig ők aztán - szemben Miskolc jelenlegi „uraival” – tényleg köztiszteletben álló emberek.
Másnap a közgyűlésen folytatták, amit elkezdtek: a város érdekeinek elárulását! Ismét kimutatták a foguk fehérét, hogy nekik, idegenszívűknek nem érték a város iskolája. Ha kell csuklás nélkül átadják, eladják, cserben hagyják. Dühtől vérben forgó szemük azonban most megzavarta látásukat. Nem vették észre, hogy ország világ előtt leleplezték magukat, sanda szándékaikat.
2012. szeptember 27. Ha egyszer visszanéz majd valaki, látni fogja majd ezt a dátumot. Alkalmatlanságuk - pártállástól függetlenül - ekkor vált nyilvánvalóvá a széles közvélemény előtt.
Még sok kárt fognak okozni, sajnos sok miskolci életét fogják tönkretenni, de innen már nincs visszaút!
